Orchideagyűjtemény

Az orchideagyűjtemény 332 fajt köztük 4 IUCN vörös könyves fajt tartalmaz.

Gyűjtemény kezelője 1986- tól: R. Eszéki Eszter Phd

A gyűjtemény helye: Orchideaház a bemutató házban.

Az orchideagyűjtemény megteremtése, fejlődése a Füvészkertben 

1847 áprilisában József nádor javaslatára az orvosi kar 80.000 Ft-ért megvette Festetics Antal gróftól, több mint 10 hektáros birtokát, amelyen a kert részben mai napig található.

Az 1863-ban megtartott leltározás mindössze 1866 fajt talált a kertben.

A fordulópontot Linzbauer Ferenc zoológus professzor kinevezése jelentette, akinek a kert ismételt fellendülése volt köszönhető. Újra megszervezte a teljesen elhanyagolt magcserét. 1865-ben már 6650 a növények fajszáma, ebből üvegházi faj pedig már 2000. Felépül 1864-65 között a 62 m hosszú, 3 részes nagy üvegház (pálmaház). Megnyitása után, az 1866-ban kiadott katalógusban is már több orchideanév található: pl. Bletia purpurea, több Cymbidium, Maxillaria, Stanhopea, és Cypripedium(Paphiopedilum), faj.

szakállorchidea (Phragmipedium ‘Living Fire’) Fotó: Demeter Károly

 

A Kert újabb virágkora Jurányi Lajos kinevezéséhez és Fekete József főkertész munkásságához fűződik. Fellendült a magcsere, az üvegházak ritkaságai egyre szaporodtak, a nagy pálmaház belseje már trópusi őserdőre emlékeztetett. Az arborétum, már 1000-nél is több fajt számlált.A kert fajállománya túlhaladta a 10 000-t, ami már európai viszonylatban is kivételes szintet jelentett.

lepkeorchidea hibrid (Phalaenopsis equestris hybrid) Fotó: Demeter Károly

 

Egy 1897-ben datált újság mellékletében (Magyarország és a nagyvilág) dr. Tőkés a következőket írja: „Orchideák, melyekből az Egyetemi füvészkert, mintegy 200 fajban ritka szép gyűjteménnyel bír, melyek között az igazi vaniliát is (Vanilla aromatica) megtalálhatjuk.” Valószínűleg ebben a megfogalmazásban a fajokat és hibrideket nem különíti el.

Colmanara-Wildcat-Masai-Red Fotó: Demeter Károly

 

Az 1890-es évek során kezdődött a kert megcsonkítása. Az új igazgató anövényfiziológus,Mágocsy-Dietz Sándor és mások próbálkozásai ellenére, az eredetileg 18 holdnyi botanikus kert mindössze egyharmadára zsugorodott össze a kórházépítések megkezdése miatt (azóta területe már csak 3,1 hektár). Fekete Józsefnek köszönhető, hogy bár az arborétumi rész jelentősen csökkent, az üvegházi anyag csaknem változatlanul megmaradt.

Cymbidium-tracyanum Fotó: Demeter Károly

 

1930-as években újra fellendülés következett be, részben az új igazgató Tuzson János kinevezésével. Több új ház is létrejött akaktusz- és szukkulens –gyűjteménynek (1300 faj, fajta), a trópusi páfrányoknak, a rovarevő növényeknek, az orchideaféléknek (5-600 faj, fajta). Schneider József kertészeti főfelügyelő kerti csereakciókat rögzítő füzete alapján tudjuk, hogy mely orchideákat szerezték be 1929-től, többek között partnerek voltak a Várkert, a Kertészeti Tanintézet, a Székesfővárosi Állatkert Pálmaháza. Báró Szalay és Báró Hatvany (Hatvan) gyűjteményéből 1936-38 folyamán kapott a kert orchideákat. A gyűjtemény gyarapodásában szerepet játszott a hazánkban újdonságnak számító orchideák magról való szaporításának megkezdése, ami Galambos Mária nevéhez fűződik. Egy 1933-ból származó kerti növényjegyzék 950 fás, 2800 lágyszárú és 1940 üvegházi növényt mutat ki, tehát közel 5700 fajt.

csónakorchidea-faj-Cymbidium-dayanum Fotó: Demeter Károly
  1. január 3-5. között bombatámadások során az összes üvegházak tönkrementek, a növénygyűjtemények elfagytak.

A háborús károk helyrehozatala tulajdonképpen csak 1947 nyarán kezdődött el, az első növényházcsoport felépítésével.

1955-től Soó Rezső akadémikus lett az igazgató. Irányításával, Simon Tibor docens és Kaposvári Ferenc főkertész közös tevékenységének köszönhetően a kert korszerűbb formában megújult, ami növénytársulások bemutatását, a szabadföldi rendszertani rész modernizálását jelentette.

lepkeorchidea (Phalaenopsis Yaphon Green Batman ‘ES Peloric’) Fotó: Demeter Károly

 

1960-ban az egész kertet természetvédelmi területté nyilvánították. 1966 őszére elkészült a pálmaház és a kibővített kaktusz- és szukkulensház is. Mellette a kiszolgáló épület emeleti részen pedig 3 kisebb kutató laboratóriumot alakítottak ki, amelyben jelenleg az 1986-ban létrehozott orchideaszaporító laboratórium foglal helyet. A Magyar Tudományos Akadémia botanikai kutató részlege is itt működött ebben az időben. Itt dolgozott Borsos Olga is, aki a hazai orchideaflóra megismerésében komoly érdemeket szerzett.

jeles-vesszősorchidea-Dendrobium-nobile Fotó: Demeter Károly

 

Soó Rezső 1969 februárjában nyugalomba vonult, a kert vezetését Priszter Szaniszló vette át.  A Kert vezetősége a továbbiakban is szükségesnek tartotta az orchideagyűjtemény gyarapítását. Kaposvári Ferenc később Burger Károly az 1960-as években a Hallei Botanikus Kertből jelentősebb orchidea beszerzést hajtott végre. A Sasad Tsz közreműködésével 1969-ben a Münz és a Wichmann cégtől érkeztek különféle Cattleya hibridek. 1972-ben, az utóbbitól, elsősorban botanikai fajokat hoztak be.

Paphiopedilum-appletonianum Fotó: Demeter Károly

 

1986-ban az orchideagyűjteményhez mintegy 180 tiszta faj tartozott és közel hasonló számú hibrid.

1987-ben Dr. Makara György segítségével sikerült Indonéziából több botanikai fajt beszerezni, majd halála után elsősorbanCattleyahibridek kerültek gyűjteményéből a botanikus kert tulajdonába és két már több évtizedet megélt, hatalmas Epidendrum ciliare tő.

A 80-as években a schönbrunni botanikus kert (Schönbrunn Bundesgarten) –gyűjteményéből, majd Mexikóból, élőhelyi gyűjtésből sikerült botanikai orchideákhoz jutni Pátkay Tamás révén. A Lehel Andor gyűjtemény megvásárlásával a Paphiopedilumhibrid gyűjtemény gyarapodott.

A 2000-es évek elejei orchidea beszerzések a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem majd a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem botanikus kertjéből történtek.

Az orchideagyűjtemény fejlesztésének forrásai között a hazai közgyűjtemények is szerepeltek. Az 1976-ban alakult Orchidea Munkacsoporttal, majd 1991-től Magyar Orchidea Társasággal a botanikus kert mindig szoros kapcsolatot ápolt, 1984 és 1995 között az orchidea-kiállítások és a klubélet színtereként is. Ez a tagság és a botanikus kert közötti növénycserében is nyomon követhető.

Papucsorchidea (Paphiopedilum ‘Alfred Dimmock’) Több évtizede a gyűjteményben van. Fotó: Demeter Károly

Végül a jelenlegi helyzetről néhány szó. Az orchidea labor számára mai napig forrást jelent a saját gyűjteményben való beporzáson, a külföldi botanikus kertekből, Index Seminumon keresztül történő magcserén kívül, a gyűjtőktől származó szaporítóanyag. Jelenleg az itt végzett aszimbiotikus magvetésből történő szaporítás eredményeképpen az üvegházban orchideamagonc nevelés is folyik és több fajból már virágzó példányt is sikerült felnevelni.

2010-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elsősorban botanikai fajokkal gazdagodott az orchideagyűjtemény, a Marczika KFT közvetítésével.

A 2012-ben kiadott ELTE Füvészkert élőnövény-gyűjteménye tematikusan közli a nyilvántartásban szereplő fajokat, fajtákat. A nyilvántartott fajszám 8000, az orchideákat tekintve 332 botanikai faj szerepel.

Az orchideagyűjtemény megteremtése a Füvészkertben R. Eszéki Eszter írása (a teljes anyag)

 

Phragmipedium Hanne Popow (Ph. schlimii x besseae) Fotó: Demeter Károly

lepkeorchidea hibrid (Phalaenopsis hybrid) Fotó: Demeter Károly

Vanda coerulea hibrid Fotó: Demeter Károly

lepkeorchidea (Phalaenopsis Ox Happy Queen) Fotó: Demeter Károly

 

bugakosbor hibrid (Cattleya hybrid) Blc. Chia Lin “New City”Fotó: Demeter Károly

 

Cattleya iricolor Fotó: Demeter Károly

Coelogyne pandurata Fotó: Demeter Károly

 

Trópusi orchideák nevelése  R. Eszéki Eszter előadása