Füvészkert 250

AZ ELTE FÜVÉSZKERT 250 ÉVE

Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első igazgatója, Winterl Jakab. A kert az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai flóra ritkaságai, kertészeti különlegességei is, majd az üvegházakban a trópusok növényei. Történelmét sorozatos költözések, felvirágzások és újrakezdések jellemezték: két nagyszombati, egy budai és három pesti helyszín, ahol neves igazgatók, köztük a híres polihisztor, Kitaibel Pál követték egymást, és hoztak nemzetközi sikereket a kert életében.

Az intézmény az utolsó költözés alkalmával 170 éve foglalhatta el méltó helyét Festetics-kertben. Egyesek szerint irodaépületének helyén lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. Ennek romjai helyén építette fel három évszázada barokk kastélyát Szeleczky Márton alispán, aki itt látta vendégül Mária Teréziát, majd II. József Habsburg császárokat.

A kert romantikus építményei, tavai – köztük a legnagyobb tó a szigetével – Molnár Ferenc tolla által vált halhatatlanná, ahol a Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig megkondul a zárás előtt. A kert a 19. század végén élte virágkorát, a közel 10 hektáros területén 12 000 növényfaj és változata élt. A Kiegyezést követően Buda és Pest látványos növekedésnek indul és teljesen körbevette a század közepén még ritkán lakott területet. A növekvő lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amelyet újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város, és a kevésbé értékesnek tartott Füvészkert területét jelölik ki erre a célra. A kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült.

A kert történetének mélypontját a II. világháború hozta, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak. A kert hamar magához tért, és az újjáépítések mellett sorozatos fejlesztések következtek, míg a legjelentősebbként a kétezres évek elején a kastélyépületet leszámítva a kert teljes egésze megújult, és korszerűsödött, így vált ismét európai színvonalúvá.

2011-ben területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.

A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei (pl. Festetics-kastély, Pálmaház) is Kulturális Örökségvédelem alá kerültek.

Jelenleg 8 000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A főbb gyűjteménycsoportok: arborétum, trópusi és szubtrópusi növények, kaktuszok és egyéb szukkulensek, orchideák, rovaremésztő növények, trópusi vízinövények (tündérrózsák), kontyvirágfélék, citrusok, ausztrál növények, cikászfélék, trópusi páfrányok és begóniák, broméliafélék, hazai és magashegységek növényei, védett és vöröskönyves növények. A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, mint például az amazonasi óriás tündérrózsa vagy az ausztráliai eredetű sárkányfenyő. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg, melyek közül közel 40 faj megóvására – több nemzeti parkkal együttműködve – különös figyelmet fordít. A Füvészkert alapfeladata az oktatás és kutatás, de széleskörű ismeretterjesztést is végez a különböző növénycsoportoknál (pl. Paradicsom nap). Az élő növények mellett a nem élő gyűjteményei: a 12 ezer tételes maggyűjteménye, 5000 kötetből álló könyvtára és a 30 ezer lapból álló herbáriuma nyújt segítséget a diákok és a kutatók számára.

A 2021. szeptember 15-én megnyíló Füvészkert 250 emlékkiállítás a kastélyban és Kert egész területén 2022. május 30-ig lesz látogatható a nagyközönség számára.

A 250 év emlékére akiállítás megnyitóján elültetésre kerül egy Kacurafa- Cercidiphyllum japonicum Ra. Az emlékfát az ELTE rektora Dr. Borhy László és a Füvészkert igazgatója Dr. Orlóci László ülteti.

Szeptember 16-án az Örökbefogadók napján az adományozók egész nap ingyen látogathatják a kertet, részt vehetnek egy szakvezetésen.  A résztvevők kipróbálhatják a Pálmaházban elhelyezett Augmented Reality alkalmazást (MOME Kreatív Technológia Hub), amelyben a Füvészkert Pálmaházában található növényekről a helyszínen megjelenített információk keverednek a látogató által bejárt valós térrel.

A Füvészkert 250 jubileumi programsorozat támogatói: Szerencsejáték Zrt, Richter Gedeon Nyrt, Beppler Kft, Garden Kft,  Apátfa Kő és Kertcentrum, NasteBau Kft, Kovács faiskola

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ne maradjon le semmiről!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Név

Email

Ön robot? (Tipp: 3 betű)

Mehet