A magyar botanika arcképcsarnoka – kiállítás

2025. június 11. -én megnyitásra került A magyar botanika arcképcsarnoka – festménykiállítás a Füvészkert igazgatóiról, és Demeter Károly fotókiállítása

A kiállítást V. Németh Zsolt államtitkár, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos úr nyitotta meg. Papp László A Füvészkertért Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatta a Füvészkert igazgatóinak életét és munkásságukat. Dr. Orlóci László a Füvészkert igazgatója bemutatta Demeter Károly a Füvészkert fotósának alkotásait.

A kiállítás Füvészkerti belépőjeggyel látogatható.

Nyitva tartás: hétköznap az iroda nyitva tartási idejében, vagy előre egyeztetett időpontban. Kérjük szíveskedjenek látogatási szándékukat az irodában jelezni, (csengetni) vagy időpontot egyeztetni a fuveszkertbudapest@gmail.com címen. Hétvégén a kiállítás nem látogatható!

A magyar botanika arcképcsarnoka rendezvény a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg.

V. Németh Zsolt államtitkár, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos úr megnyitó beszéde az alábbiakban olvasható:

Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégek!
Ahogy a francia filozófus, Jean-Paul Sartre mondta:,,Az életben az ember elkötelezi magát,
és ezzel saját portréját rajzolja.”Ma, ezen a kivételes atmoszférájú, kultikus helyen csupa olyan embert ünneplünk, akik a botanika ügye mellett köteleződtek el, s ezzel berajzolták magukat a tudományág és a Füvészkert emlékezetébe.A közvélemény talán nincs is tudatában annak, hogy a botanika nemcsak az egyik de egyben az egyik legrégebbi, leggyakorlatiasabb és leginkább jövőbe mutató tudományágunk. A mérgező és gyógynövények ismeretét az ókortól a reneszánszig az orvostudomány mellékágaként oktatták, ez hívta életre az első füvészkerteket is. Később a botanikai kutatások eredményeiből a
mezőgazdaság, az erdészet, a textilipar, a gyógyszeripar, az építőipar is profitált. Napjainkban pedig a botanika segíthet megőrizni a biodiverzitást és enyhíteni a globális felmelegedés káros hatásait. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha nincsenek olyan emberek, akik mernek és akarnak egészen közel hajolni a növények világához. A ma nyíló „,A magyar botanika arcképcsarnoka”tárlaton minden festmény mögött megismerésre és megbecsülésre érdemes egyéniségek állnak egyedi történettel, egyedi törekvésekkel. A közös bennük az, hogy életükben központi szerepet játszott a növénytan és a Füvészkert, s elhivatottságuk és
színvonalas szakmai munkájuk révén ők is központi szerepet töltöttek be a magyar botanika és a Kert történetében. Ezáltal mindannyiunk számára fontosak lettek, hiszen az ELTE Füvészkert negyed évezredes múltjával, csodálatos növénygyűjteményeivel, oktató, kutató és természetvédelmi munkájával
nemcsak hétköznapjaink menedéke élményforrása, de országos jelentőségű természetvédelmi területünk és védelmet és élvező kulturális örökségünk is. 2022 óta pedig – méltán – a Magyar Értéktárba tartozó kiemelt nemzeti kincsünk: mint olyan meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert érték, mely hozzájárul az új nemzedékeink nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának megerősítéséhez, S kialakításához, hírnevünket és
megbecsülésünket szerte a világban öregbíti. Azt gondolom, hogy a festmények tisztításával, restaurálásával, az új festmények
elkészítésével, Demeter Károly növényfotóinak gondos válogatásával, s mindezek kiállításával a Hungarikum Bizottság támogatása révén ma nemcsak egy tárlat nyílik meg, de lehetőség arra is, hogy a nagyközönség új fényben, méltó színben ismerhesse meg a Füvészkert tudományos és kulturális örökségét, s mindazokat, akik azt alakították.
Gárdonyi Géza szerint:,,Mikor híres ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét”. Ma talán erre is lehetőségünk lesz. Ennek reményében nyitom meg „A magyar botanikai arcképcsarnoka” kiállítást, és kívánok maradandó élményeket minden látogatójának.

Az alábbi igazgatókról készült festmények lettek restaurálva:

Wniterl Jakab 1770-1809

Kitaibel Pál 1809-1817

Schuster János 1810-1817 tanszéki oktató

Haberle Károly 1817-1832

Sadler József 1832-1848

Gerenday József 1848-1862

Kovács Gyula 1862-1863

Linzbauer Ferenc 1863-1866

Jurányi Lajos 1866-1897

Szabó Zoltán 1940 – 1944

Az alábbi festmények most készültek: