Megjelent a Füvészkertről szóló könyv!

A könyv kapható a Libri hálózatában.

A szerző a könyv elején röviden ismerteti a botanika- és az orvostudomány kezdeti szoros

kapcsolatát, amely a botanikus kertek, füvészkertek kialakulásához vezetett és azt a folyamatot,

amely a magyarországi hasonló kertek megjelenését is elősegítette.

A könyvből megismerhetjük a jelenlegi Füvészkert megpróbáltatásait, költözéseit és sikeres

időszakait, a kertépítészeti kompozíció változásait. Képet kapunk az egykori Festetics kertről és

utána a Füvészkert fénykorszakáról, majd nyomon követhetjük azt a lassú és sajnálatos folyamatot,

ahogy fokozatos terület vesztések során egyharmadára, a hajdani park gazdasági részére

zsugorodott a mai bemutató kert. Olvashatunk a gyűjtemények gazdagodásáról, olykor pusztulásáról,

az épületek történetéről, az itt dolgozó kiváló tudós botanikusok, hogy csak néhányat

említsünk meg, mint: Kitaibel Pál, Háberle Károly és Soó Rezső munkásságáról.

z Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban.

1771-ben a Nagyszombati Egyetem Orvosi Karának megalakulásakor alapított első botanikus

kert gyakran kényszerült vándorolni. Végül 1847. április 3-án – József nádor kezdeményezésére

– a Királyi Kancellária és az Egyetem vette meg az egykori Festetics kertet a rajta lévő

épületekkel együtt botanikus kert céljára.

Az évtizedes elhanyagoltság után a kert és műemlék Pálmaháza 2011-ben uniós pályázat révén

sikeresen megújult. Az addig is nagy érdeklődésre és látogatottságra számot tartó intézmény

új korszaka kezdődött meg ennek a helyreállításnak a révén. A hazai kutatás, oktatás helyszíne

elsősorban az ismeretterjesztésben játszik fontos szerepet, de egyben jelentős turisztikai célpont

1. A természeti örökségvédelmi szempontból védelem alatt álló kert a hazai kerttörténet egyik

kiemelkedő képviselője. Növénygyűjteményei, értékes műemlékei, könyvtára, herbáriuma révén

nemzetközileg is számon tartott kutatóhely. Különleges szerepet játszik a magyar kultúrtörténetben,

mint Molnár Ferenc világhírű regényének, a „Pál utcai fiúk”-nak a színtere.

A több mint 170 ábrával, eredeti tervrajzokkal, térképekkel, archív fotókkal, mai színes képekkel

illusztrált, jegyzetekkel ellátott 175 oldalas B/5 formátumú könyv angol nyelvű rezüméje

segítségével még a turisták számára is érdekes lehet.

A szerző dr. Szikra Éva – Ormos Imre-, és Forster Gyula-díjas tájépítész, kerttörténész. Évtizedek

óta a történeti kertek védelmének elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.

Több száz kert, műemléki környezet kutatása, tervezése, védelmének megszervezése

kötődik a nevéhez. A sikeres helyreállítások mellett, külföldi és hazai előadások, szakmai cikkek

és kiadványok tanúskodnak a kert-történet iránti elkötelezettségéről.