|
|
|
|
#2 | isepy @ 2007-09-08 15:30:00
|
|
Helyesbítés:
A kétivarú, porzókat és termőleveleket is fejlesztő virágok érdekes módon kerülik el a genetikai szempontból káros önbeporzás lehetőségét. A virágnyílás első napján csak a termőlevelek képesek megtermékenyülésre. A porzók csak a második napon termelnek ivarérett pollent, virágport. Az első napon kinyíló virág bibéje csak egy „másodnapos” virág pollenjétől képes megtermékenyülni.
|
|
#1 | isepy @ 2007-09-08 12:45:42
|
|
Egy trópusi tündérrózsa felfedezésének kalandos története
Th. Hänke osztrák botanikus 1801-ben az Amazonas vidékén addig soha sem látott tündérrózsafélét talált, de erről sajnos csak leveleiben tudott beszámolni, ő maga meghalt a trópusi expedíció során. 1828-ban egy francia gyűjtő Obrigny is rátalált egy csodálatos virágpompájú növényre. Az angol Sir Richard Schomburgh írta le a tudomány számára 1837-ben új nemzetségként a gyűjtött, addig ismeretlen tündérrózsafélét. Mivel épp akkor lépett Anglia trónjára a 18 éves Viktória királynő, róla nevezi el a nemzetséget. A fajnevet később egy londoni botanikus Lindley tette hozzá: regia = királynő. Igy lett a növény tudományos követelményeknek megfelelő kettős (nemzetség és faj) neve: Victoria regia.
Később kiderül, hogy Dél-Amerika trópusain két faj különböztethető meg: az Amazonasz folyó holtágaiban, árterén él az új tudományos nevet kapott a Victoria amazonica, az amazonaszi tündérrózsa, Paraguay folyóiban pedig a Santa Cruz-ról elnevezett Victoria cruziana, a paraguaji tündérrózsa.
Európában először 1847-ben virágzott egy London közeli főúri kastély üvegházának vizes medencéjében. Hamarosan Európa botanikus kertjeiben sorra épülnek a külön erre a célra létesített üvegházak, az un. Viktória-házak.
A Victoria Budapesten
Az Egyetem Botanikus Kertjében 1893-ban épül fel a Viktórai-ház, a trópusi tündérrózsa virágzásában először 1894-ben gyönyörködhetett a főváros népe.
Az eredeti hazájában évelő növény hatalmas, 2-3 m átmérőjű, tányér alakú leveleket fejleszt. Az Amazonasz vidéki indiánok e növényt „vízi tepsinek” nevezték. A Victoria anazonica visszahajló levélpereme 4-5 cm magas, rozsdavörös. A Victoria cruziana-é 10 cm-nél is több, színe világoszöld. A levél fonáka, nyele és a virág kocsánya erősen tövises. Jó védelmet biztosít ez hazájában a növényevő halak ellen. Nem véletlenül nevezték hazájában, a halak „szemszögéből” nézve mindenképpen találóan a növényt „ördög tüskéjének”. Az erős erezettel sűrűn behálózott levelek nagy terhet is elbírnak, akár egy 25-30 kg-os gyerek is ráültethető.
A víz színe fölé emelkedő 25-40 cm átmérőjű virágai már kinyílásuk előtt intenzív ananászillatot árasztanak. A kezdetben hófehér virágok naplemente után nyílnak, majd másnap hajnalban, korareggel összecsukódnak. A második napon estefelé újra kinyílnak – most már sötétrózsaszínben, s a következő reggelen a víz alá merülnek. A kétivarú, porzókat és termőleveleket is fejlesztő virágok érdekes módon kerülik el a genetikai szempontból káros önbeporzás lehetőségét. A virágnyílás első napján csak a porzók szaporodóképesek, csak ilyenkor termelnek megtermékenyítésre képes virágport. A termőlevelek, a bibe viszont csak a második napon termékeny. A második napon nyíló, már rózsaszín virág bibéje érett arra, hogy egy másik – „elsőnapos” - virág pollenjétől megtermékenyüljön.
Akiket érdekel a nehezen hozzáférhető szépségek látványa, ne mulasszák el figyelni a Füvészkert honlapját, bizonyára lesz még lehetőségük ebben az évben is megtekinteni virágzásában is a tündérrózsák királynőjét.
Dr.Isépy István
ELTE Botanikus kert
|
Szabályzat
A fórumba íráshoz illetve új topic létrehozásához be kell lépni...
|
|
|
|
|